ROSSZ SZOKÁSOK
ROSSZ SZOKÁSOK
Szokás teszi - nemcsak az embert - a kutyát is! A rossz szokások pedig "rossz kutyát" eredményeznek. Nem mindegy tehát, hogyan szoktatjuk, mire neveljük kedvencünket. Még a legbuzgóbb kutyabarát is nehezen viseli el a nadrágrángatást, a nyalakodást vagy ha elegáns ruháján egy csomó szőrt talál.
Az állat viselkedését persze abból a szempontból kell "jónak" vagy "rossznak" ítélnünk, hogy mire tanítottuk, mit engedtünk meg neki, esetleg mire biztattuk. Ha például a kiskutyát arra neveltük, hogy ne telepedjék fel a kárpitozott bútorokra, de továbbra is azonnal felmászik rájuk, mihelyt egyedül marad otthon - az rossz szokás. De ha megengedjük a kutyának, hogy bármelyik székbe, fotelba beleülhessen, ez már nem minősíthető rossz szokásnak. Hasonlóképpen: ha a terített asztalról esetenként adunk kedvencünknek egy-két jó falatot, nem vehetjük rossz néven tőle, ha máskor is koldul tőlünk az étkezésnél.
Sajnos a legkellemetlenebb szokásokat szándékosan tanítják meg a kölyöknek, mielőtt még mit sem sejtő gazdája felismerné, hogy azok később mennyi bosszúságot okozhatnak. Ha például arra tanítjuk a kutyát, hogy jelezzen (ugasson) otthon - később nagyon megbánhatjuk. Sokan úgy vélik: ebük értéktelen szobakutya, ha nem ugat minden ajtónyitásra vagy csengetésre. Ugyanezek a gazdák nemsokára azt gondolják: az a kutya a rossz, amelyik minden zajra éktelen lármába kezd!
A tulajdonosnak kell eldönteni, hogy a kutya természetes ösztöneit, illetve annak bizonyos megnyilvánulásait bátorítani vagy elnyomni kívánja-e. Amikor tehát hozzáfogunk kiskutyánk neveléséhez, viselkedésének befolyásolásához, akkor mindenekelőtt azt tisztázzuk magunkban, hogy mit is kívánunk tőle. Még egyszerűbben fogalmazva: milyen kutyát szeretnénk belőle nevelni!
A legtöbb kutya szívesen jár gazdája kedvében, hibáiért tehát többnyire nem őt terheli a felelősség. Mielőtt ráfognánk egy kutyára, hogy rossz, makacs vagy ostoba, vizsgáljuk meg saját nevelési, kiképzési módszereinket. Azoknak pedig, akik más kutyájának neveletlenségein bosszankodnak, és az állatot kritizálják, azt tanácsoljuk: ilyenkor inkább a tulajdonost marasztalják el!
Most pedig lássunk néhány rossz szokást.
