ROSSZ SZOKÁSOK
ROSSZ SZOKÁSOK
Szokás teszi - nemcsak az embert - a kutyát is! A rossz szokások pedig "rossz kutyát" eredményeznek. Nem mindegy tehát, hogyan szoktatjuk, mire neveljük kedvencünket. Még a legbuzgóbb kutyabarát is nehezen viseli el a nadrágrángatást, a nyalakodást vagy ha elegáns ruháján egy csomó szőrt talál.
Az állat viselkedését persze abból a szempontból kell "jónak" vagy "rossznak" ítélnünk, hogy mire tanítottuk, mit engedtünk meg neki, esetleg mire biztattuk. Ha például a kiskutyát arra neveltük, hogy ne telepedjék fel a kárpitozott bútorokra, de továbbra is azonnal felmászik rájuk, mihelyt egyedül marad otthon - az rossz szokás. De ha megengedjük a kutyának, hogy bármelyik székbe, fotelba beülhessen, ez már nem minősíthető rossz szokásnak. Hasonlóképpen: ha a terített asztalról esetenként adunk kedvencünknek egy-két jó falatot, nem vehetjük rossz néven tőle, ha máskor is koldul tőlünk az étkezésnél.
Sajnos, a legkellemetlenebb szokásokat szándékosan tanítják meg a kölyöknek, mielőtt még mit sem sejtő gazdája felismerné, hogy azok később mennyi bosszúságot okozhatnak. Ha például arra tanítjuk a kutyát, hogy jelezzen (ugasson) otthon - később nagyon megbánhatjuk. Sokan úgy vélik: ebük értéktelen szobakutya, ha nem ugat minden ajtónyitásra vagy csengetésre. Ugyanezek a gazdák nemsokára azt gondolják: az a kutya rossz, amelyik minden zajra éktelen lármába kezd!
A tulajdonosnak kell eldönteni, hogy a kutya természetes ösztöneit, illetve annak bizonyos megnyilvánulásait bátorítani vagy elnyomni kívánja-e. Amikor tehát hozzáfogunk kiskutyánk neveléséhez, viselkedésének befolyásolásához, akkor mindenekelőtt azt tisztázzuk magunkban, hogy mit is kívánunk tőle. Még egyszerűbben fogalmazva: milyen kutyát szeretnénk belőle nevelni:
A legtöbb kutya szívesen jár gazdája kedvében, hibáiért tehát többnyire nem őt terheli felelősség. Mielőtt ráfognánk egy kutyára, hogy rossz, makacs vagy ostoba, vizsgáljuk meg saját nevelési, kiképzési módszereinket. Azoknak pedig, akik más kutyájának neveletlenségein bosszankodnak, és az állatot kritizálják, azt tanácsoljuk: ilyenkor inkább a tulajdonost marasztalják el!
Most pedig lássunk néhány rossz szokást.
