alant
alant határozószó és melléknév (választékos, régies)
I. határozószó -abb, felső fok: (ritka) legalant (gyak. a fenn ellentétes párjaként haszn.) Általában: lenn.
1. Alacsonyan levő helyen, vmihez viszonyítva alacsonyabban levő helyen; lenn. Zsibongva hadával a völgyben alant | Ali győzelem-ünnepet űlet. (Arany János) Felkönyököltek a sziklapárkányra … nézték az alant elvonuló fehérsüvegű janicsárokat. (Gárdonyi Géza) || a. Alacsony szinten, alacsonyan. (átvitt értelemben) Alant járó gondolkodás. Alant röpül a nap, mint a fáradt madár. (Petőfi Sándor)
2. A szövegnek ezután következő helyén. Az alant említendő eset kivételével …
3. Társadalmilag alacsonyabbnak tartott szinten; lenn. A pénz egy értékű fönt és alant. (Vas Gereben) Vezetőnk legalant kezdte: elvitt bennünket Velence újabbkori büszkeségébe, a népkertbe. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) A műveltség, a fejlődés alacsonyabb fokán. Ébredj, ébredj, istenverte nemzet, Aki … lomhaságod által Mindig hátul és alant hevertél! (Petőfi Sándor)
II. melléknév (főleg fokozva) -abb
1. Bizonyos szempontból lent levő; alacsony, alsó. Befűtött szobában a hévmérő [= hőmérő], az ajtó vagy ablak közelébe akasztva, mindig alantabb fokot mutat. (Jókai Mór)
2. <Társadalmilag> alacsonyabb, jelentéktelenebb. Böskének eszébe nem jutott, hogy a fiskálisnéságban alantabb szerepe lenne. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben) Alacsonyabb színvonalú. A civilisatio alant lépcsőjén … nem talál … a közjóért lángoló kebel szívszerinti táplálékot. (Széchenyi István)
4. Alantabb hang: halkabb, csendesebb h. Beszélj hát egy kicsinyt alantabb | hangon. (Katona József) Alantabb, csendesebb hangon, nyugodtabb kebellel folytatá. (Jókai Mór)
