alantas
alantas melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) -an, -abb
1. (irodalmi nyelvben, elavult) Lent elterülő, mélyebben fekvő <vidék, terület>. A vakító fehér köd, mint egy hótenger hömpölygött az alantas vidéken. (Jókai Mór)
2. (régies, választékos) Alacsonyabb társadalmi rétegből származó, ehhez tartozó <személy, csoport>. Szeretni és dalolni csupán az alantas néposztályban szokás. (Krúdy Gyula) Barátja a hitetlen, alantas, külvárosi csőcselék. (Karinthy Frigyes) || a. (hivatalos) Hátrább v. lejjebb levő, alsóbb rangú <személy a rangsorban>. Éket vert a magasrangú és az alantasabb tisztviselők közé. || b. (régies) Vkinek, vminek alárendelt, vkitől függő, vki alá beosztott <személy>. Izgatottan adtam neki elő …, hogy mikép bánnak velem az alantas közegei. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, ritka) Alacsony színvonalú, az átlagos mértéket meg nem ütő. Nem a szegénységük, nem a csekély számuk, nem az alantas míveltségi állapotuk indít e véleményadásra … (Jókai Mór) A nemzeti színház a népszínműveket mint alantas fajt átadta [a Népszínháznak]. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben, választékos) Nemesebb eszmék, érzések iránt érzéketlen <képesség, megnyilatkozás>; közönséges, durva, aljas, alpári. Alantas gondolkozás, ösztönök, szellem.
II. főnév -t, -ok, -a
1. (hivatalos) Alárendelt tisztviselő. Rosszul bánik az alantasaival.
2. (katonaság, régies) Alattos. Ama kastélyszerű ház elé érünk, melynek gyalogútját reggel a kapitány, este pedig alantasai szokták koptatni. (Herczeg Ferenc)
