alapelem
alapelem [p-e] főnév (rendsz. többes számban) (irodalmi nyelvben) Alapelemek: <vmely ismeretkörben> a leglényegesebb, legáltalánosabb elvek, amelyeken az egész felépül; alap (II. 6). Egy elmélet v. tudomány alapelemei. Először az alapelemeket kell elsajátítani. || a. (ritk. egyes számban is) Vmely alkotás, tevékenység elengedhetetlen feltétele. A művészi alkotás alapeleme a teremtő képzelet.
