alapgondolat
alapgondolat főnév (választékos, sajtónyelvi)
1. Az a gondolat, amelyből vki, vmely elmélet, elv, tanítás kiindul, amelyben gyökerezik. Tanításának az az alapgondolata, hogy … Elméletében nehéz kibogozni az alapgondolatot. Tanai … nem származnak-e … azonegy [= egy és ugyanazon] alapgondolatból? (Eötvös József) Messze távozik el az alapgondolattól, melyből kiindult. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Döntő fontosságú, a lényeget érintő elv; alapelv. A magyar alkotmány alapgondolata az, hogy semmit rólunk nélkülünk [ne határozhasson senki]. (Vas Gereben) || b. (ritka) Vmit egybefoglaló gondolat. Levelének általában nincs alapgondolata.
2. <Műalkotásban> alapeszme (1). Másik eszméje a kornak: a … még folyvást hatalmas és terjeszkedő ozmán elemet visszanyomni, szintén alapgondolattá van téve költőnk [= Zrínyi] eposzában. (Arany János) Az Ezeregyéjszaka regéi között … sok helyütt tűnik fel humorisztikus [= humoros] alapgondolat. (Jókai Mór) [A Karthausiban] bizonyos ellentét létezik az alapgondolat s a kivitel között. (Péterfy Jenő) || a. (zene) A zeneművön átvonuló, vissza-visszatérő zenei megoldás. A három tétel alapgondolata a variációban mindenütt nyomon kísérhető.
3. (elavult) Alapelv (2). A kereskedelemnek alapgondolata ugyanaz, ami a gazdászat[é] vagy iparüzleté [= iparé]. (Vas Gereben)
alapgondolatú.
