alattomban
alattomban határozószó, (népies) alattomba
1. (rosszalló) Titkon és rosszindulatúan; rejtett gonosz szándékkal. Alattomban megtámad vkit; alattomban cselt sző. Mily istentelenség Forog elméjökben, Hogy alattomban kell eljárniok … (Petőfi Sándor) Támadjon alattomba, hátul? | Szinte összeborzad e gondolatátul. (Vajda János)
2. (régies) Ügyelve, hogy senki észre ne vegye; titkon, lopva. Alattomban keresztet vetett. (Vas Gereben) Miklós az asztal alatt ebéd közben egy gyűrűt húzott fel alattomban a Tini ujjára. (Mikszáth Kálmán)
