átönt
átönt [t-ö] tárgyas ige
1. Átönt vmit (vhova): vmely folyadékot, szórható anyagot más helyre önt. Átönti a bort a másik üvegbe. Átönti a burgonyát másik zsákba. A lisztet át kell önteni, hogy meg ne dohosodjék. || a. Átönt vmit vmin: folyadékot vmin keresztül más helyre önt. Átönti a tejet a tölcséren.
2. (műszaki nyelv) <Fémet v. más folyékonnyá tehető anyagot, ill. ebből készült tárgyat> megolvaszt, folyékonnyá tesz és más formába önt. Átöntik a nyersvasat, a nyomda betűit, a gipszmintát.
3. (átvitt értelemben is, ritka) Átönt vmit vmivel: teljesen elárasztja vmivel. Kiállt … szenvedései … lelkét … keserűséggel öntötték át. (Jósika Miklós) Ha olyan volna a szíved, Hogy a földet átöntené vérrel … Akkor se tudnék vigasztalást sugni füledbe. (Ady Endre)
4. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Átönt vhova: <lelki tartalmat> teljesen átad vkinek, teljes mértékben közöl vkivel. Sikerült … saját lelkesedését átönteni a csüggedőkbe. (Jósika Miklós)
átöntés; átöntet; átönthető; átöntő; átöntött.
