átoson
átoson [t-o] tárgyatlan ige
Osonva, lopódzkodva átmegy vmin v. vhova. Átoson a szobán; átoson az anyjához. Átosontunk este bíró urammal a szomszéd Rekettyésre. (Mikszáth Kálmán) Éjfélkor fölkeltem. Átosontam a sötétben lábujjhegyen a másik szobába. (Gárdonyi Géza)
átosonás; átosonó; átosont.
