átrezeg
átrezeg ige (irodalmi nyelvben)
1. tárgyatlan Átrezeg vkin, vmin: <érzés> rezegve áthalad rajta. Borzadály rezgett idegein át. (Kemény Zsigmond) Velem mulat, rám gondol, lelkén Mint a villámlás, átrezeg … Mit lelkem egykor érezett. (Vajda János)
2. tárgyas (régies) Megrezegtetve átjár (5) vkit, vmit. E nem remélt öröm Gyönyörbe andalítva rezgi át A rég sovárgó lélek húrjait. (Vörösmarty Mihály) Hideg keblét soha melegebb érzemény nem rezgé át. (Eötvös József)
átrezegtet; átrezgés; átrezgett; átrezgő.
