átszállás
átszállás főnév -t, -ok, -a
1. (ritka) Általában az átszáll (1–2) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi átszáll (vhova, vmire). || a. Másik járműre, járatra való felszállás. A földalatti villamosra, gyorsvonatra, autóbuszról hajóra való átszállás. Segít a beteg embernek az átszállásban. A vonaljegy nem jogosít fel átszállásra. Kiskunhalom … a fővárosból vonattal, mégpedig a fővonalról átszállással a vicinálisra, nem egészen három óra alatt érhető el. (Nagy Lajos) || b. Annak a lehetősége, hogy az utas bizonyos állomáson, megállóhelynél másik közlekedési eszközre szálljon át (3), ill. az a hely, ahol ez történhet. Oktogon, átszállás a földalattira. Monoron nincs átszállás. Hol van átszállás a Népstadionhoz?
2. (átvitt értelemben, jogtudomány, régies) Vmely vagyon(tárgy)nak, birtoknak, jognak, jogkörnek egyik birtokosról a másikra való szállása, más tulajdonába való kerülése, öröklődése.
átszállási.
