áttér
áttér tárgyatlan ige
1. Áttér vhova: <menet közben> átmegy v. átjön vmely más, de az eddigivel azonos irányú útvonalra s útját ott, ill. itt, a másik úton, másik oldalon folytatja. Áttér a gyalogútra, a jobboldalra. Ha … szembe jött velem, áttértem a túlsó házsorra. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben) Áttér vmire: cselekvésének jellegét v. módszerét megváltoztatja, és vmely más módon dolgozik tovább, v. vmely más cselekvésbe kezd. Áttér a szövetkezeti termelésre. A háború után áttér a békés építésre. Áttér egy másik termelési ágra. A szocializmusból áttér a kommunizmus építésére. Áttért a saját munkamódszerére. Ha a cár a szabadelvűség útjára tér át, akkor minden erejükkel támogatni fogják. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Áttér vmire: megkezdi vminek a rendszeres használatát, alkalmazását, fogyasztását, termelését, s ezzel elhagyja azt, amit addig v. eddig használt, alkalmazott, fogyasztott, termelt. Eddig regényeket olvasott, most áttért a versekre. Én is áttértem a diétás ebédre. (állattenyésztés) Fokozatosan áttért a zöldtakarmányokra. A gyár áttért a készárucikkekre. 30–40 esztendővel ezelőtt lassanként áttértek a rozsról, búzáról, krumpliról a szőlőre. (Nagy Lajos) || b. (átvitt értelemben) Áttér vmire: <a beszédbeli érintkezés formájában> vmely más módba, formába kezd. Áttértek a tegeződésre.
3. (átvitt értelemben) Áttér vmire: <beszéd v. tárgyalás közben> vmely más tárgyról kezd beszélni, szólni. Áttér más tárgyra; áttér a napirendre. Áttért az időszerű kérdésekre. Áttért a saját dolgára. Áttért a politikára, ez volt az éltető eleme. (Mikszáth Kálmán) Kálváry … áttért a saját dolgára. (Herczeg Ferenc)
4. (ritka) Áttér vkihez, vmire: átpártol vmely másik, rendsz. a beszélő személyével egyező párthoz, táborhoz. Áttér vkinek a pártjára. Sok ezer polgár áttért a felkelőkhöz. A hatalmas labancpárti Sennyei István áttért a fejedelemhez. (Jókai Mór) || a. Áttér vmely vallásra v. (régies) hitre: vmely más vallást kezd követni, és így vallást változtat. Áttért a katolikus vallásra. Áttért az iszlámra. [Markházi] a török hitre áttért. (Jósika Miklós) A vademberek … nyomban áttértek a – keresztyén vallásra. (Mikszáth Kálmán)
áttérő; áttért.
