atyjafia
atyjafia [tty] főnév atyámfia, atyádfia, atyánkfia, atyátokfia, atyjukfia [tty] (csak személyragozva haszn.)
1. (elavult) <Közös apától származó> testvére vkinek. Atyjafiáért számot ad a testvér. (Babits Mihály)
2. (népies) Vkinek a rokona. Azért vannak az embernek atyjafiai, hogy mindenéből kipusztítsák. (Jókai Mór) Édesapámban nagyon erős kötelességérzet volt a saját Móricz atyjafiaival szemben. (Móricz Zsigmond) Csöndesen mosolyog, s megismerem földimet és atyámfiát. (Móricz Zsigmond) || a. Atyámfia!: <tréfás megszólításként, rokonok közt>.
3. (vallásügy) Atyámfiai (az Úrban)!: <a protestáns hívek szokásos templomi megszólítása a prédikáló lelkipásztor részéről.>
4. (tréfás, bizalmas) Atyámfia: <bizalmaskodó, leereszkedő megszólítás, főleg fiatalabb férfihoz intézve.> No, merre jártál a nyáron, atyámfia?
