átöltözik
átöltözik [t-öl] tárgyatlan ige
1. Más(ik) ruhát vesz fel; ruhát vált. Egy órába is beletelik, míg átöltözik. Manya, mielőtt még kora délután elindult hazulról, átöltözött. (Nagy Lajos) || a. Átöltözik vmibe: a rajta levő ruhát levetve vmely alkalomnak megfelelő ruhát ölt. Átöltözött ünneplő ruhába.
2. (régies) Átöltözik vminek: álruhát vesz fel, hogy másnak nézzék, mint ami valójában. Nagy Péter cár … egyszer átöltözött ácsnak. (Jókai Mór)
átöltözés; átöltöző; átöltözött.
