beboroz
beboroz tárgyatlan ige (rendsz. múlt-ben)
Addig borozgat, hogy (kissé) ittas lesz. Amikor már jól beboroztak, a részeg emberek szokása szerint összevesztek. A főerdész tüzes lovait maga hajtotta, és az útra jól beborozott a késmárki vendégfogadóban. (Krúdy Gyula) Két fiatal gazda beborozott, s egymás feleségét elcserélték. (Móricz Zsigmond)
beborozott.
