becsmérlés
becsmérlés [ë v. e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A becsmérel igével kifejezett cselekvés, véleménynyilvánítás; lebecsülő kisebbítés, ócsárlás. A becsmérlés gyakran az irigység álarca. Az ellátás becsmérlésével akart elégedetlenséget kelteni. Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem sértés, sem gúny. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): önbecsmérlés.
