bozót
bozót főnév -ot, -ja
1. Cserjékből, bokrokból, gazból, olykor sásból, nádból álló, magasra nőtt, vad, kusza, sűrű növényzet. Áthatolhatatlan, ősi, vad bozót. A bozótban apró vadak tanyáznak, madarak fészkelnek. A kivágott erdő helyén … sűrű bozót nőtt. (Móricz Zsigmond) Enyhén emelkedő homokbucka a temető, sűrű akácfák közt bozót nőtte be. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben, ritka) Olyasmi, amiben nehéz eligazodni, amin nehéz keresztülhatolni; útvesztő. Alig bírt kivergődni a homályos, gyanús ügyek bozótjából.
bozótú.
