csökevény
csökevény [e] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (biológia) Visszafejlődött v. teljesen ki nem fejlődött és eredeti élettani feladatának ellátására alkalmatlanná v. fölöslegessé vált szerv. A vakbél csökevény.
2. (1945 után, politika, rosszalló) Túlhaladott társadalmi, ideológiai stb. rendszernek nem kívánatos maradványa. Hűbéri csökevény; ® polgári csökevény(ek); a kapitalista gondolkozás csökevénye; a múlt csökevényei.
II. melléknév Csökevényes (1). Csökevény szerv.
