elfecsérel
elfecsérel tárgyas ige
<Vmely értéket, kül. vagyont, erőt, tehetséget, időt> haszontalan v. kicsinyes célra apránként, könnyelműen eltékozol, elveszteget, elpazarol. Minden jövedelmét elfecsérelte; elfecsérelte az erejét; elfecséreli a tehetségét. Kár erre drága időnket elfecsérelni. Az ősz … gondatlan rosz gazda … Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli. (Petőfi Sándor)
elfecsérelhető; elfecsérelt; elfecséreltet; elfecsérlés; elfecsérlő.
