emberül
emberül [e-ë] határozószó
1. Becsületes, derék emberhez illően. Be is váltá, amit megígért, emberül. (Jókai Mór) A szegény ügynökök … emberül megfeleltek kötelességüknek. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben, népies) Jó erősen; alaposan. Mikor a szöllőlopáson értelek … emberűl meghánytalak. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Nem engedett kidönteni egy … kun viskót, mely egészen nádból volt építve s megtapasztva emberül. (Móricz Zsigmond)
