épít
épít ige -ett, -sen [ë, ë]; -ni v. -eni [e]
1. tárgyas <Építményt kőből, téglából, fából v. egyéb alkalmas anyagból> összerakva, egybeszerkesztve megalkot, létrehoz, ill. ebben a munkában részt vesz. Házat, palotát, tornyot, várat épít; alagutat, gátat, gyárat, hidat, utat, vasutat épít; csatornát épít; (átvitt értelemben) légvárakat épít: ábrándos, merész, megvalósíthatatlan terveket sző. Még egy szobát épített a házához. A felkelők barrikádokat építettek. A rabszolgák gúlákat építettek. Csernavoda … nagy falu, szép házak vannak benne … A házak mind egyformára vannak építve. (Mikes Kelemen) Ők monostort, templomot | építenek … | nekünk pedig nincs egy jó köntösünk. (Katona József) Jaj, nem lehet azt soha kőre róni, | mit szenvedünk, kik építjük ma nyúlánk, | egekbe vágyó, óriási gúlánk, | bár meg se látják e kor Fáraói. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas <Építményekből álló települést> létrehoz. Ezt a városrészt gyorsan építették. || b. tárgyas Ilyen munkáknak a tervét elkészíti és megvalósítását irányítja v. elvégzését elrendeli. A kiváló mérnök már több bérházat épített. A fáraók gúlákat építettek. A bakonyi nagy irtáson, a veszprémi völgyben áll az asszonymonostor, melyet István király épített görög apácák számára. (Herczeg Ferenc)
2. tárgyas <Vmely nagyobb műszaki alkotást, gépet> megszerkeszt, összeállít, megalkot, (fel)szerel. Hajót épít; vasúti kocsikat épít; (katonaság) távíróvezetéket épít.
3. tárgyas <Állat v. természeti erő víz térbeli emelkedést> létrehoz. A hangyák bolyokat, a hódok gátakat építenek. A folyó zátonyt épít. A korallok szigetet építenek.
4. tárgyas (gyak. tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Vmit megvalósít, vmely egészet létrehoz, ill. ebben a tevékenységben részt vesz; (meg)alkot, teremt. Egyik kezével épít, a másikkal ront. A természet folytonosan épít és rombol. Épít, ront az idő lelke. (Berzsenyi Dániel) Ha férfi vagy légy férfi, … Építs vagy ronts, mint a vihar. (Petőfi Sándor) Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít. (Ady Endre)
5. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, választékos) Belső fejlődésében, épülésében előmozdít, szellemi és erkölcsi gyarapodásában segít; nevel. Csak irodalmi értékű olvasmányok építik az ifjúságot. A jó kritika épít. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit épít: vmely terv megvalósításán, vminek a létrehozásán, vmely szervezet, intézmény, közösség fejlődésén, tökéletesítésén munkálkodik. Országot, jövőt épít. A szocializmust építjük. A Szovjetunióban a kommunizmust építik. Szent az ember, Ki jövőt épít. (Juhász Gyula)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) Terveiben, elgondolásaiban, számításában vmire, mint szilárd, megbízható alapra támaszkodik, abban bízik, számít rá. ® Futóhomokra épít; az ifjúságra épít; ® homokra épít; ® levegőre épít; ® sziklára épít. Az ő szavára, ígéretére lehet építeni. A nemzeti irány … reményt nyújt, hogy e szándék nem fog meghiúsulni; de mivel ez mégis csak remény, a Társaság nem építhet rá, mint bizonyosra. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Tettét, eljárását, magatartását, gondolatmenetét> vmire, vkire alapozza. Következtetését ingatag feltevésekre építi. Vádjait puszta gyanúra építette. Végignézte azokat, akikre építi tervét. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. aranyhíd.
Igekötős igék: aláépít; átépít; beépít; beleépít; felépít; hozzáépít; kiépít; körülépít; leépít; megépít; összeépít; ráépít; újjáépít; újraépít.
építget; építhető; építtet.
