episztola
episztola [ë v. e] főnév ..lát, ..lája (régies írva: epistola is)
1. (irodalomtudomány, régies) Verses levél, amelyet költő intéz vkihez; tárgya változatos, többnyire nem csupán személyes érdekű, hangja közvetlen; költői levél. Horatius episztolái. Petőfinek Aranyhoz írt episztolájával kezdődött barátságuk. A papirosom se nyúlik tovább: Bezárom ez első episztolát. (Arany János) || a. (ritka, bizalmas, néha tréfás) Levél [2] (2). Küldtem, megeresztettem neki egy episztolát. Hosszú episztolákat írogatott vidéki magányából.
2. (vallásügy) <A római katolikus misében> az evangéliumot megelőző szentírási részlet, olvasmány, rendsz. az apostolok leveleiből.
