erezés
erezés [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (ipar) Az erez igével kifejezett cselekvés, művelet; az a cselekvés, hogy vmit ereznek. || a. (ipar) Ennek eredménye: festéssel létrehozott, a fák évgyűrűihez hasonló mintázat <fán, márványutánzaton, ritk. falon, szöveten>.
2. (ritka, növénytan, ásványtan) Erezet (1–3).
erezéses; erezési.
