életút
életút [t-ú] főnév (költői)
Vkinek az élete, ill. az emberi élet a születéstől bizonyos időpontig v. a halálig. Eddigi életútamon. Ő már megjárta életútját. Költő vagyok, költőileg kell Végig rohannom az életuton. (Petőfi Sándor) Egymás mellett kell mennünk a hosszú életúton. (Vas Gereben) Most nincs ki megállat az életúton, De, ha akad, nyakára hágunk. (József Attila)
