elhomályosít
elhomályosít tárgyas ige -ott, -son; -ani
1. <Átlátszó tárgyat, testet> át nem látszóvá tesz. A pára elhomályosította az ablakot.
2. (ritka) <Világos v. fényes felületet> többé-kevésbé eltakar. A tatárok nyilai elhomályosították az eget.
3. <Szemet> működésében bizonyos mértékig gátol, <látást> megnehezít. A füst, a nagy por elhomályosította látását. Csak néha homályosították el a könnyek a szemét. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja. (Juhász Gyula)
4. (átvitt értelemben) <Nagyfokú érzelem> a helyes, tiszta fogalomalkotásra alkalmatlanná tesz vmit. Az indulat elhomályosította értelmét.
5. (átvitt értelemben) <Vkinek, vminek hírét, dicsőségét, jelentőségét> nagymértékben csökkenti, háttérbe szorítja. Elhomályosította mesterének a hírét. E hibák nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy …
6. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Elhomályosít vmit: tudatosan nem engedi, hogy vmit igazi mivoltában felfoghassunk; elködösít. Elhomályosítják az imperializmus legmélyebb ellentmondásait. Szeretnék elhomályosítani azt az igazságot, hogy …
7. (átvitt értelemben, ritka) <Derült, vidám lelkiállapotot> ellenkező irányba fordít. [Az ifjú] kedélyét valami ködös búskomorság homályosítá el. (Jókai Mór)
elhomályosítás; elhomályosítható; elhomályosító; elhomályosított.
