ellenzéki
ellenzéki [e-e] melléknév és (ritka) főnév (politika)
I. melléknév -en [e], -bb
1. Az ellenzékhez tartozó, az ellenzéket alkotó <személy, csoport>. Ellenzéki képviselő, párt, pártember, vezér. || a. Az ellenzékhez tartozó személyre, csoportra jellemző, tőle származó v. ilyen személy, csoport felfogását, magatartását kifejező, sugalló. Ellenzéki hang, hangulat, magatartás, vélemény. Van egy ideám, amit el akarok mondani, de egy kicsit ellenzéki szagú. (Mikszáth Kálmán)
2. Az ellenzékhez tartozó. Ellenzéki klub, padsorok, sajtó. Rémítő lármát csaptak az ellenzéki padon. (Vas Gereben) || a. Az ellenzéktől származó, ellenzéki párt v. képviselő által tett, előterjesztett. Ellenzéki javaslat, nyilatkozat.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e] Az ellenzék felfogását valló személy, kül. ellenzéki képviselő. Az ellenzékiek közül is többen megjelentek.
ellenzékies; ellenzékiség.
