erődítmény
erődítmény [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (katonaság) Az ellenség feltartóztatására létesített állandó jellegű, nagyobb méretű katonai építmény; erődök, erődítések összefüggő csoportja, rendszere. Az erődítmények elhanyagolt állapotban voltak. [A székelyeknek] nagy terhük volt az erődítmények fenntartása. (Jókai Mór) A messzi, lenge képből … várfallal, árokkal körülvett hatalmas, zord erődítmény lett. (Kuncz Aladár)
2. (átvitt értelemben, ritka, sajtónyelvi) Vminek erős védelmezője; erőd, bástya.
Szóösszetétel(ek): határerődítmény.
