fellendülés
fellendülés főnév -t, (-ek), -e [ë, e] föllendülés
1. (csak egyes számban) A fellendül (1) igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vki, vmi fellendül (vhova). A hinta fellendülése a magasba; a tornász fellendülése a korlátra, a nyújtóra.
2. A korábbi fejlődés üteménél gyorsabb, nagyarányú, erős fejlődés. Nagyarányú fellendülés; az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság fellendülése. A forradalmi mozgalmak fellendülésével a munkásság politikai öntudata igen magas fokra emelkedett. A még ma is élő vének … tanúi voltak e csodálatos föllendülés egész tüneményének. (Ambrus Zoltán) || a. (közgazdaságtan) A tőkés termelési ciklusnak (a válság, pangás és megélénkülés utáni) befejező szakasza; konjunktúra.
