felülígér
felülígér [l-í] ige fölülígér
tárgyatlan <Vásárláskor, árverésen> a megszabott, kikiáltott v. megajánlott árnál többet ígér. Az egyik árverező felülígért. || a. tárgyas (ritka) <Vmely megszabott, kikiáltott v. megajánlott árat> ajánlatával felülmúl. Az asszony tíz forinttal felülígérte a csirke árát. || b. tárgyas (ritka) Ráígér. Jaj volt annak, ki egy árverésen öt garast mert fölülígérni. (Vas Gereben)
felülígérés; felülígérő; felülígért.
