felvés
felvés tárgyas ige fölvér
1. Felvés vmire vmit: kőbe v. más szilárd anyagba vésve beír, bemetsz vmit. Az emléktáblára, a sírkőre felvésték a nevét. Megállnak a bolthajtás alatt; ott holmi cifra ákombákom van felvésve. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Marandandóan följegyez vmit. Magyar történet múzsája, | … örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Felír, feljegyez vmit vhova. Vésd fel a telefonom számát!
3. (ritka) Vésővel, véséssel elválaszt, eltávolít vmit vhonnan, vmiről. Hosszas, nehéz munkával felvéste az enyvezett, a hegesztett (vas)lemezt. || a. (ritka) Vésővel, véséssel felnyit vmit. Felvéste a láda fedelét, a zárat.
felvésés; felvéset; felvésett; felvéshető; felvéső.
