forog
forog tárgyatlan ige forgok, forgunk; -tam, forgott, -jon
1. Úgy mozog, hogy részei körben haladnak egy pont v. tengely körül; egymás után többször megfordul. Forog a kerék; a táncos forog; (átvitt értelemben) vkivel v. vki körül forog vmi: <szédülés v. nagy megrázkódtatás miatt> vki úgy érzi, mintha a környezete keringene körülötte v. ő is vele; szédül. Forog vele a világ; forog körülötte minden. Forgott vele a szoba. Szóláshasonlat(ok): úgy forog, mint az ® orsó; forog, mint a kerge ® birka. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében. (Vörösmarty Mihály) A főbíró görcsösen fogta a szék támláját, a világ forgott vele. (Mikszáth Kálmán) A kövér, tömzsi ember egyik lábán forogni kezdett. (Kuncz Aladár) || a. Forog vmi: gépi berendezés alkatrészei, kerekei ezt a mozgást végzik. Forog a gép. A gép forog, az alkotó pihen. (Madách Imre) A sekrestye előtt két száraz malom forgott. Ló húzta mind a kettőt. (Gárdonyi Géza) || b. (népies) Így forog a világ: ez az élet rendje, ilyen az élet. Odabenn a Kutyakaparóba | Így forog a világ. (Petőfi Sándor)
2. Vmely központ körül (nagyjából) körben v. elliptikus pályán mozog; kering. Vmi körül forog. A Föld forog a Nap körül. Az égen fényes üstökös … Forogni körbe nem tud, nem akar, hát Örökké társtalan, boldogtalan! (Vajda János) Amint forogva röpdöstek [a fecskék] a levegőben, látszott már rajtuk, hogy éjszakai szállást keresnek. (Tömörkény István)
3. Gyorsan és többször jobbra-balra fordul. (Csak úgy) forog a ® szeme; ® vérben forog a szeme. Egész éjjel csak forgott, nem tudott aludni. Hattyu fehér teste forog a hab ágyon. (Arany János) A zsebkendővel törölgette a kávét a kabátjáról, miközben dühösen forgott a szeme a pincérre. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben) <Személy> vki körül tevékenykedik; sürög-forog. A jó háziasszony … Ott sürög, ott forog. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Vmi körül forog vmi: vmely beszédnek, pörnek, vitának stb. az a tárgya, az áll a középpontjában. A pör … egy végrendelet körül forgott. (Gárdonyi Géza) || b. Azt hiszi, körülötte forog minden v. a világ: azt hiszi, ő a világ közepe, ő áll az események középpontjában.
5. Vhol forog: <személy> gyakran tartózkodik, többször megfordul vmely körben, közösségben; forgolódik vhol. ® Hadban forog. Sokat forog vezető körökben. Jó társaságokban forog. Ilyen úri háznál nem forogtam én még. (Arany János) Törve beszélte anyanyelvét, mert … jobbára olasz, francia társaságokban forgott. (Kosztolányi Dezső)
6. Vkinek a kezében forog vmi: vmely eszköz, kül. szúró v. vágó fegyver vkitől mozgatva és irányítva folyamatosan eleget tesz sajátos rendeltetésének. Jól forog kezében a kard. Kezökben Dárda forog, vagy erős kardnak tündöklik acéla. (Vörösmarty Mihály) Legelől rohant … az asszonynép, … piszkafa, pemete, mangorlólapát forgott a kezükben. (Jókai Mór) || a. (Jól) forog a nyelve: könnyedén, gyorsan, eleven beszédűséggel beszél. Kipirult az italtól, … a nyelve forog, szakadatlanul ő beszél. (Nagy Lajos) || b. (átvitt értelemben) Jól forog az esze: gyorsan és helyesen gondolkodik.
7. Vkinek vmi forog az eszében, fejében: vki huzamosabb ideig gondolkozik vmin, gondol vmire. Égeti mellem a forró szerelem. – | Ah! Most is az a nap forog az eszemben, Melyen legelőször lobban fel szívemben. (Csokonai Vitéz Mihály)
8. (választékos) Forgalomban van. [Petőfi] arcképe ezernyi ezer példányban forgott a hazában. (Jókai Mór) || a. <Állandósult szókapcsolatokban:> kézről kézre v. szájról szájra jár; beszélnek róla. ® Kérdésben forog vmi; ® kézen-közön forog; ® közkézen forog; ® közszájon forog; szóban forog: éppen arról beszélnek, arról folyik a szó; ® szőnyegen forog; forog a neve: sokan beszélnek róla v. többször említik írásmű(vek)ben a nevét. A legérdekesebb tárgy forog szőnyegen: a sajtó felszabadítása. (Jókai Mór) || b. Veszedelemben, veszélyben forog: veszedelemben, veszélyben van. Nagy veszélyben | Forog Moldva. (Arany János)
Szólás(ok): ld. kocka, sír.
Igekötős igék: átforog; elforog; fennforog; körülforog; leforog; ráforog; visszaforog.
Szóösszetétel(ek): ireg-forog; sürög-forog.
