felhalmoz
felhalmoz tárgyas ige fölhalmoz
1. Felmagasodó halomba hord, rak, nagyobb mennyiségben egymásra rak vmit. A hólapátolók az útszélen felhalmozták az éjjel lehullott havat. Csakúgy roskadozott az asztala, annyi könyvet halmozott fel rajta. || a. Főleg tárolás, raktározás végett, készletül így halomba rak vmit; (rendsz. több helyről) nagy mennyiséget gyűjt belőle. A raktárban rengeteg nyersbőrt, gépalkatrészt halmoztak fel. Az akkumulátor elektromosságot halmoz fel. Itáliában … a művészet felhalmozá kincseit. (Eötvös József) Alant a torony pincéjében ezer hordó lőpor volt felhalmozva. (Jókai Mór)
2. (rosszalló) <Árut, cikket> a forgalomtól elvonva v. a forgalomból kivonva nyerészkedés végett v. önző érdek(ek)ből nagy mennyiségben megszerez és magánál tart. A harácsolók sok élelmiszert, tömegfogyasztási cikket halmoztak fel.
3. (átvitt értelemben) <Érzést, élményt, benyomást> hosszabb idő folyamán lelkében összegyűjt. Utazásai folyamán sok tapasztalatot halmozott fel. || a. (átvitt értelemben) Vmi felhalmoz vkiben vmit: vmely körülmény vkinek a lelkében bizonyos érzések felgyülemlését idézi elő. Az állandó mellőztetés nagy adag keserűséget halmozott fel benne. Az üldözés sok fájó érzést halmozott fel benne.
felhalmozható; felhalmozó; felhalmozott; felhalmoztat.
