felszív
felszív tárgyas ige fölszív, felszí, fölszí
1. <Ember, állat, növény v. készülék csövön, csöves szerkezeten, csőszerű csatornán át, vmely folyékony v. apró részekből álló szemcsés anyagot> felfelé szíva kiemel, kivesz, magába v. vmely tartóba gyűjt. Lopóval bort szív fel a hordóból. Az elefánt vizet szív fel az ormányával. A méh felszívja a mézet. A porszívó felszívja a port a padlóról. A növény a gyökerével szívja fel a föld nedvességét.
2. <Vmely tárgy v. anyag folyadékot> apró likacsain keresztül magába szív. A föld felszívja a csapadékot. Az itatóspapír felszívja a tintát.
3. (ritka) <Melegítőtest, hőforrás nedvességet> elpárologtat. Kis petróleumkályhát szerzett be, amely büdös volt s a fal nedvességét nem bírta felszívni. (Kuncz Aladár) || a. (ritka) <Hőforrás meleg, nedves tárgyat> kiszárít. A nap felszívta a sarat.
4. (átvitt értelemben, választékos, sajtónyelvi) Vonzásának, hatóerejének körébe vonva magába fogad vkit, vmit, lassanként szerves részévé, alkotó elemévé tesz vkit, vmit. A piac felszívja a termelt árukat. A hadiipar felszívja a munkanélkülieket. Mohón felszív minden benyomást. Most úgy érzem: felszív a hűs vadon. (Tóth Árpád) Az apai rokonok … eltűntek … Felszívta őket a homok. (Móricz Zsigmond)
felszívás; felszívat; felszívható; felszívó; felszívott.
