heged
heged [e-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (csak 3. személyben)
1. <Emberi, állati testen v. ritk. növényen esett seb> gyógyul, forrad, heg képződik rajta. A vágott seb gyorsan heged.
2. (átvitt értelemben, választékos) Heged a szív sebe: (rendsz. csalódás okozta) lelki fájdalom múlóban van.
Igekötős igék: beheged; megheged; összeheged.
hegedés; hegedő; hegedt.
