hiábavaló
hiábavaló melléknév -an, -bb
1. Olyan, amitől nem lehet eredményt várni, ami nem érheti el célját; hasztalan, céltalan, reménytelen, meddő. Hiábavaló beszéd, kísérlet, munka, vitatkozás. Úgyis hiábavaló, kár arra egy lépést is vesztegetni … (Mikszáth Kálmán) A népeknek … akkoriban semmi kedvük se volt háborút játszani, és a diplomatának minden igyekezete hiábavaló maradt. (Móra Ferenc)
2. (régies) Mihaszna, semmirekellő <személy>. Hiábavaló fráter!
