hanghullám
hanghullám főnév (rendsz. többes számban)
1. (fizika) A hangforrástól mozgásba hozott levegő v. egyéb közeg hullámszerűen terjedő rezgése, mely fülünkbe jutva hangérzetet kelt.
2. (irodalmi nyelvben) Szélesen áradó hang, dallam. Édesanyám az új nótát … csendesen kísérte s egyszer csak a két testvér magasba ívelő hanghullámokon ölelkezett össze. (Móricz Zsigmond)
