ideig-óráig
ideig-óráig [e] határozószó, határozatlan (gyak. rosszalló)
Meghatározatlan rövid ideig; csak éppen valameddig. Ideig-óráig sikerült elleplezni, elpalástolni a bajt. Saját cselédei is csupán kíméletből, meg a saját ideig-óráig tartó jólétükért engedelmeskedtek. (Mikszáth Kálmán) Miután túlesett az érettségi izgalmán, a másik izgalom fogta el, melyet a tanulás csak ideig-óráig tudott elnyomni. (Kosztolányi Dezső)
