ideiglenes
ideiglenes [e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
Meghatározatlan időtartamra szóló, ill. érvényes; átmeneti, nem végleges. Ideiglenes állás, igazolvány, intézkedés, megoldás, nyugta, számla, terv; ideiglenesen alkalmaz, megbíz vkit; ideiglenesen ® bejelentkezik; ideiglenesen betöltik az állást; ideiglenesen szabadlábra helyez vkit; ideiglenesen ellát vmit. Szabadság függetlenség nélkül, csak ideiglenes engedmény. (Vörösmarty Mihály) Anyámnál laktam akkor, … ideiglenesen. (Kaffka Margit) Aláírtam az ideiglenes szerződést. (Móricz Zsigmond) || a. Olyan <személy>, akinek vmely feladat ellátására csak bizonyos, rendsz. meghatározatlan időre szóló megbízása, szerződése van. Ideiglenes elnök, kormány, takarítónő, ügyvivő, vezető. || b. Csak bizonyos időre, célra készített, haszn. Ideiglenes építmény, fal, kapu. A felvonulási épületek ideiglenesek.
ideiglenesség.
