ihletés
ihletés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) (ritka, költői)
Az ihlet igével kifejezett (rá)hatás; az a tény, hogy vki, vmi (meg)ihlet vkit. A szépség ihletése. Csupán addig élek, … Amíg lángra gerjeszt Ihletés hatalma. (Ady Endre) || a. Ennek eredménye: ihlet(ett állapot), sugallat.
