irdatlan
irdatlan melléknév és határozószó (népies)
I. melléknév -ul Roppant nagy. Egy irdatlan rengeteg közepén; irdatlanul: nagyon, roppantul. Láttam lent, lent irdatlan mélységben egy rogyott kis házat. (Móra Ferenc) || a. Ormótlan, esetlen. Egy bérház irdatlan tűzfalát látta. (Kosztolányi Dezső) A deák benyitott az ivóba. Nem volt bent senki, csak két irdatlan asztalféle. (Móricz Zsigmond)
II. határozószó (rendsz. melléknév előtt) Módfelett; irdatlanul. Irdatlan hideg szoba; irdatlan nagy fa; irdatlan sötét erdő. Egy irdatlan nagy cserfánál … intett Gyurinak. (Mikszáth Kálmán)
