irtvány
irtvány főnév -t, -ok, -a, (tájszó) irtovány (erdészet)
1. Kiirtott erdőrész; irtás. A nyomok levezettek … az irtványba. (Jókai Mór) A borókaillat irtványokat … jelent. (Mikszáth Kálmán)
2. A fagyökerek kiszedése után szántófölddé alakított ilyen terület. Remek termést adott az újonnan felszántott irtvány.
Szóösszetétel(ek): irtványföld.
