istennő
istennő főnév
1. <A többistenhivő vallásokban> női alakban elképzelt isten. Venus a szépség és a szerelem istennője volt. A Győzelem | szárnyas istennője se halad | büszkébben, mint ruháinak | repeső diszében a szép nő. (Szabó Lőrinc)
2. (átvitt értelemben, túlzó) Nagyon szép nő, imádott nő. S az ifjú elsiet … A kedves hely felé, Hol istennője van. (Petőfi Sándor) Ah, szép istennő! Ön is a tudatlant akarja játszani? (Jókai Mór)
istennői.
