kiszab
kiszab tárgyas ige
1. Kiszab vmit: vmely készülő tárgyhoz, kül. ruhához a megfelelő alakú és nagyságú darabo(ka)t méret, ill. rajz után az anyagból kivágja. Kiszabja a gallért, a kabátot, a szoknyát, a táskát, a kabát ujját. || a. (bizalmas) Kiszab vkit vmiből: úgy szab ki vmely ruhadarabot v. ruhát, hogy az a rendelő v. viselő számára nagyon szűknek bizonyul. De kiszabtak téged ebből a kabátból.
2. (átvitt értelemben) <Meghatározott mértékű kötelezettséget, feladatot> vkinek a számára megállapít. Kiszabja az írnivalót, a napi teendőt. A kötelességek arányát … törvény szabja ki. (Vas Gereben) Kiszabta a rektor úr a holnapra megtanulandó leckét. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka) <Árat, fizetendő összeget> megállapít; megszab. [Döbrögi úr] A portékáknak maga szokta kiszabni az árát. (Fazekas Mihály) || b. (átvitt értelemben) Vkire kiszab vmit: <adót, büntetést> vkire nézve kötelezően megállapít; kiró. Nagy pénzbírságot szabtak ki rá. Kiszabtam rád a penitenciát, hogy bűneidért vezeklésül búcsúra kell menned. (Jókai Mór) || c. (átvitt értelemben, ritka) <Időt, életpályát> meghatároz; kimér, megszab (3). Kiszabja a határidőt, a munkaidőt. Igy van minden! változhatlan renddel Ki van szabva éltünk pályája! (Berzsenyi Dániel) Sorsod előre van kiszabva, Mint sötétedés holdba, napba. (Reviczky Gyula)
kiszabás; kiszabat; kiszabható; kiszabó.
