kiszabadít
kiszabadít tárgyas ige
1. <Vhova bezárt élőlényt> zárt helyről kienged, megadja neki a lehetőséget a kijutásra. Kiszabadítja a szobából a bezárt diákot, a madarat a kalitkából, a veremből a beleesett állatot. || a. <Börtönbe zárt rabot> szabaddá tesz; szabadságát visszaadja, visszaszerzi. Kiszabadít vkit vhonnan. A márciusi ifjak kiszabadították Táncsicsot a börtönből.
2. <Vhova beszorult, beakadt élőlényt v. testrészt> szabaddá tesz; lehetővé teszi, hogy onnan kimozduljon. Kiszabadítja kezét a bilincsből. Kiszabadítja a ló lábát a béklyóból. A leány nagy gyöngédséggel kiszabadította atyja vastag, vérmes nyakát a csokorra kötött … nyakkendőből. (Tolnai Lajos) Török Samu … igyekezett kiszabadítani a kezét. (Móricz Zsigmond) A fiút kiszabadították … az oroszlán karmai közül. (Nagy Lajos)
3. <Személyt vmely számára nehéz helyzetből, állapotból> megment, szabaddá tesz. Kiszabadít vkit a rossz környezetből, a rossz társaságból; kiszabadít vkit a rabszolgasorból. Szorongatott helyzetéből kiszabadította. A proletárdiktatúra bukása után a Szovjetunió sok halálraítélt magyar kommunistát szabadított ki az ellenforradalom börtöneiből. Rokonát … kiszabadíták a rögtöni halálból. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <Intézményt, szellemi folyamatot, dolgot vmely nyomasztó megkötöttségtől> szabaddá tesz. A gondolkodást kiszabadította a skolasztikus béklyókból. A márciusi ifjak kiszabadították a sajtót a cenzúra bilincseiből.
kiszabadítás; kiszabadítható; kiszabadító; kiszabadított; kiszabadíttat.
