kolofon
kolofon főnév -t, (-ok,) -ja
1. (irodalomtudomány, nyomdászat) <Középkori kéziratos v. régi nyomtatott könyv végén> záró sorok, melyek a címlap helyett a könyv legfontosabb adatait tartalmazták (a nyomdász neve, a nyomtatás helye, ideje, néha egyéb kísérő megjegyzések).
2. (nyomdászat, 1945 után) <Modern kiadvány végén> a szöveghez nem tartozó záradék, mely a kiadásra vonatk. lényeges adatokat tartalmazza (a kiadói, nyomdai munka felelősei, időpontjai, a mű terjedelme, példányszáma, a vonatk. szabvány száma stb.).
