kolomp
kolomp főnév -ot, -ja
1. Nagyobb csengőhöz hasonló alakú, vastag bádogból készült, durva kidolgozású, rendsz. mélyebb, tompa hangú eszköz, amelyet az állat nyakára erősítenek. Dallamos, rekedt hangú kolomp; kolompot köt a birka, a tehén nyakára. Hejh, mostan puszta ám igazán a puszta! … Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával … (Petőfi Sándor) A nyáj hazatér. | Távolba vesz el halk, méla kolompja. (Vajda János) A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba | piros leányzók állnak illeteg [= magukat illegetve]. | Várják az egyetlenke tehenet … Fődísze rossz kolomp. (József Attila)
2. Hasonló v. másféle alakú, felfüggesztett vasdarab, amelyet kalapáccsal ütve jelzésre használnak. Verik a kolompot; kolomppal jelzik az ebédidőt, a légiriadót.
Közmondás(ok): Ha felkötötte a kolompot, rázza is: ha vki elvállalt vmit, teljesítse.
Szóösszetétel(ek): kolomphang; kolompszó.
