kötekedik
kötekedik [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
1. Ürügyet keres a vkivel való összetűzésre, összeveszésre; kapcáskodik, kötözködik. Ez a legény folyton kötekedik. Részeg fejjel mindenkivel kötekedett. Ő volt a hibás, kötekedett velem … (Mikszáth Kálmán)
2. Tréfásan incselkedik, évődik vkivel; kötődik [1]. A lányokkal kötekedik. Az emberek kötekedve kiabáltak utána: „Hová viszed, te dárda, azt a fickót?” (Jókai Mór)
Igekötős igék: elkötekedik.
kötekedő.
