keményedik
keményedik [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. <Szilárd halmazállapotú anyag> fokozatosan keményebbé válik. Kisebb fagyok vannak, napról napra keményedik a föld. A szertornától keményednek az izmai. || a. <Élő bőr huzamos nyomástól> egyre keményebbé és vastagabbá válik. Keményedik a bőr a tenyerén a munkától, a talpán a mezítláb járástól.
2. <Cseppfolyós test főzés v. más hatás következtében> fokozatosan szilárddá lesz.
3. (átvitt értelemben) Keményedik az idő: az i. fokozatosan csípősen hideggé, fagyossá válik.
4. (ritka, nyelvtudomány) <Palatális hang> keményebb ejtésűvé, nem palatálissá válik.
Igekötős igék: belekeményedik; kikeményedik; megkeményedik; összekeményedik; rákeményedik.
keményedett; keményedő.
