kívánalom
kívánalom [í v. i] főnév ..lmat, ..lma
1. (régies) Kívánság (1–2), óhaj. Kénytelen … a férj imposturákra [= gazemberségekre] vetemedni, hogy minden úton-módon eleget tehessen a menyecske kívánalmainak. (Jókai Mór)
2. (rendsz. többes számban) (hivatalos) Az, amit vmely téren vkitől, vmitől jogosan elvárhatunk, megkívánhatunk; követelmény. Megfelel, nem felel meg a kívánalmaknak.
