körülír
körülír [l-í] tárgyas ige
1. (ritka) Körülír vmit: <vminek, kül. papírlapnak a szélét> körös-körül teleírja. Körülírja a levélpapírt, a könyv szélét megjegyzéseivel. A … három lapon az édesanyja kusza sorai, még a lap szélei is mindenütt körülírva utólag eszébe jutott … mondanivalókkal. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Más szavakkal, részletesebben elmond, leír, megmagyaráz, és így érthetőbbé igyekszik tenni vmit. Körülírom a dolgot, hogy jobban megértsétek. Nagyszerű bombastokkal írták körül a ragyogó semmit … (Arany János) || a. (átvitt értelemben) <Kellemetlen, illetlen dolgot tapintatból, szépítésből> csak sejtetve, körülményesen, nem egészen világosan mond el, nevez meg. Ha nem akarod megmondani, írd körül.
körülírat; körülírható; körülíró.
